2008. november 16, 22:15, vasárnap




Nem kell új macska. Ez mindig is egyértelmű volt, akkor is, mikor a következő hirdetést olvastam:

SOS!!!!!!!!!!
Kedves barátaim!
Egy tatabányai hölgyet kilakoltattak az otthonából és az ő tragédiáján felül még ott volt a 30! cicájának gondja is! Ezeket a cicákat a tatabányai sintértelepre vitték, az időseket, 14 kis jószágot elaltattak, 4 cica gazdihoz került, de maradt ott még 12 fiatal egészséges cica és nekik már csak 2 nap van hátra az életükből. Ha addig nem tudják őket elhelyezni gazdinál, vagy ideiglenes befogadónál, akkor az ő kis életük is véget ér, mert már elrendelték az elaltatásukat! Ha valaki megteheti, hogy örökbe fogad közűlük, vagy kiteszi az iwiw üzenőfalára, akkor már sokat tett értük! A cicák felől a tatabányai Tappancs állatotthonnál
http://www.tappancs.atw.hu/ T:06-20/238-5044 lehet érdeklődni, ők eledelt is adnak az örökbefogadott cicáknak! Aki tud kérem segítsen!!!!
Tudom, az emberi oldalát is nézni kell a dolognak, a hölgy is segítségre szorul, de ezen az ügyön már mások munkálkodnak és valakiknek a cicákkal is foglalkozni kell. Engem megkértek rá, hogy segítsek, így próbálkozom! Köszönöm, hogy elolvastátok és ha valami jó ötlettel tudtok segíteni, azt előre megköszönöm!

Jajszegények, és mekkora "szerencse", hogy Tatabánya messze van, ráadásul a távolléte miatt most a páromat sem tudom körbeudvarolni, hogy ugyan már menjünk Tatabányára macskáért, hiszen itthon még csak 11 van. Az viszont égi jel, hogy pont a héten írt Kata, egy Veszprém mellett élő állatbarát, hogy lelkes blogolvasó, alkalomadtán szívesen megnézné a nyomikat, és ha valamire szükségünk van, szívesen leszállítja akár a környező megyékből is. Ekkor már sejtettem, hogy nem élet az élet, ha nincs az embernek S.O.S. tatabányai mentett macskája, feltétlenül szükségem van mondjuk kettőre.
Mellesleg a macskákról a neten talált sos-leírástól eltekintve nem tudtam semmit, még péntek reggel felhívtam a megadott számot további információért, ill. hogy kérjek a macsekokról képet és leírást a hatékonyabb gazdikeresés érdekében. Ezt azóta se kaptuk meg, az viszont kiderült, hogy keddig kaptak haladékot, aki addig nem talál gazdira, azt elaltatják. No, hajrá.

Katának hatalmas köszönet és elismerés, hogy egyrészt ismeretlenül bevállalta a macskaszállítással összekötött tanyavizitet, másrészt pedig neki kellett bemennie a tatabányai gyepmesteri telepre, és kiválasztania a két szerencsés Zakutanya-lakót, én csak annyit segítettem a választék leszűkítésében, hogy mindkettő lehetőleg felnőtt cica legyen, a kölyköknek jobb az esélyük, hogy keddig valaki kivigye őket. Kata és Laura ügyesen megküzdöttek a feladattal, azt sajnos nem hagyták nekik, hogy a bentmaradókat lefotózzák...

Délután megérkeztek Katáék, a csomagtartóban két rémült, ámde jó eséllyel életben maradó macskával, akiket kicsomagolásra levittünk az én házamba (igen, abba a házba, ahová állat nem mehet be.) A szállítókosarak kinyitásával megcsodálhattam legújabb lakóinkat, egy gyönyörű vörös kandúrt, aki addig elkeseredetten morgott, de ahogy kinyitottam a kosarat és hozzáértem a hátához, rutinból kedveskedve beledomborított a tenyerembe. Semmiképpen nem nevezném labilis idegrendszerűnek, két perc múlva már Katáék ölében ült boldog dorombolással.
A másik dobozban egy kissé koszhadt, lófejű, semmilyenke szürke foltos hölgyemény érkezett, aki az első adandó alkalommal beköltözött az ágy alá. Őt jó ideig békén hagytuk, addig a kandúrt gyömöszöltük, megnéztük Mialist és Xanaxot, aztán kb egy óra múlva elővarázsoltam a megszeppent kis tarkát az ágy alól.
Görcsbe volt kunkorodva a félelemtől, ahogy ölbe vettem, mondtam is Katáéknak, nehogy úgy járjak, mint nyáron Murcival, aki a szocializációs gyakorlat során a nagy feszültségből annyira kilazult, hogy még az ágyamat is lepisilte a nagy ernyedtségben. Az ágy ezúttal megúszta, és pár perc alatt kibontakozott egy bűbáj macskaszemélyiség, aki olyan átéléssel tocsog a boldogságban-szeretetben, hogy gyorsan el is neveztük Endorfinnak.
Endorfin nem szép, de ez a fotókon szerencsére nem látszik, mivel lehetetlen rendesen fényképezni, pedig istenbizony próbáltam. Mikor este a fényképezőgéppel visszamentem a macskákhoz, akkor azért nem lehett lekapni, mert visszavonult a törzshelyére, az ágy alá. Sebaj, addig lefotózom a vöröset.
Ominózus vörös időközben felcuccolt a szekrény tetején összehajtogatott, használaton kívüli paplanokra, és onnan tekintett az alant szorgoskodó pórnépre. Egyértelmű volt, hogy tisztában van vele: jól áll neki a paplanzöld.

Méltóságteljes, hovatovább sznob képét látva gyorsan el is neveztem Gróf Úrnak, ciki, de kezdek kifogyni a nevektől.

 Gróf urat rövid időre letoloncoltam a kanapéra pár sztárfotóra, majd következett az ágy alatt kucorgó Endorfin.
Cicc, mondtam én, Endorfin pedig jött, kéjesen riszálva, optimista farokkunkorgással és becézgető nyekkenésekkel. Be nem áll a szája, a hangja olyan, mint Janis Jopliné, és ahogy már említettem, nem lehet fényképezni, mert vagy az ágy alatt kushad, vagy kéjes vonaglással fetreng az ember keze alatt, miközben brekeg, makog, dorombol, magyaráz, mancsol, törleszkedik, lefejeli az ember arcát, a kezét, a fényképezőgépét.

 A fetrenkedős képeken kívül szerettem volna másmilyet is csinálni, de lehetetlen volt, ahogy arrébbgurítottam a heverőn, hogy a kezem nélkül tudjam lekapni, azonnal felpattant, és nekifutásból belerongyolt az arcomba, majd teljes delíriumban lefejelte a kezemet, és kezdte előről a vonaglást.

Tüneményes egy dög. Még evés közben is boldog fenékmeresztgetéssel vagy vállaldőléssel reagál, ha hozzányúlok, gyakorlatilag tökmindegy az élethelyzet, szétesik a gyönyörűségtől, ha foglalkoznak vele, ha pedig galád módon nem foglalkoznak vele, kiköveteli magának a figyelmet.

A Gróf Úr és Endorfin szerető gazdit keresnek, holnapra már lesz némi fogalmam a remélt szobatisztaságukról is. Katának és Laurának pedig nagyon köszönjük a cicamentő fuvart, a látogatást, a cicáknak hozott tápot, a Stoplinak hozott almát és az üveg zakuszkát. :)


<< 2008. november 18, 13:45, kedd 2008. november 15, 21:24, szombat >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)