2009. január 01, 11:45, csütörtök




Boldog új évet, meg ilyesmik; eleve nem szoktam szilveszteri lázban égni, és átlag kétévente sikerül egy spontán rosszullétet időzítenem a nevezetes éjszakára (ráadásul alkoholtól függetlenül). Most sem volt ez másképp, este 9 körül lefeküdtem, 2 körül felébredtem, úgy éreztem, hogy egész friss vagyok, dolgozhatnék egy kicsit… Node még egy csipetnyi lustálkodás, amiből persze 9-ig tartó bealvás lett. Égéretesen kezdődik az új év.
Szánom-bánom, amit többen a szememre hánytak, nevezetesen a blog hanyagolását, mentségemre szóljon, hogy vagy nem voltam netközelben, vagy netközelben voltam, csak éppen net nem volt, és így ugye nehéz. Megkaptam azt is, hogy ha már ritkán írok, akkor az csakis vidám-mosolygós-rózsaszínböngyörfelhőcskénátszökkenős-kékkiselefántos legyen, és a „karácsonyi" Illatosutas nem volt ilyen, máskor ilyet ne. Hát jelentem, sajnos ilyen is van a világon, sőt ha összevetjük a mentett állatok számát a mentésre várókéval, akkor inkább az Illatos úti segélykiáltás a jellemzőbb, mint a már boldog életet élő mentvények hasvakargás beszámolói. Tény, hogy nem fincsi szembesülni azzal, hogy adott esetben ezért valahol mi is felelősek lehetünk, és ebben a cudar hidegben még a homok is fagyott a struccpolitikához.
Vissza a lómenhelyi hírekhez: vétkes hanyagságomat ellensúlyozandó itt van egy nagy rakat fénykép a két újoncunk nagybandába való integrálásáról, az Öcsis képek kiemelten és sok-sok szeretettel Ilona barátnőmnek, aki saját bevallása szerint szerelmes Öcsibe, ez is csak a jó ízlését bizonyítja.
Tehát Öcskösről és Rozálról lekerültek a patkók, eleinte külön karámban maradtak, hogy szokják a mezítlábasságot, és tegnap betettük őket a nagybandába. Jó nagy köd volt, és zúzmara,


A köd miatt a képek elég vacakok lettek, de olyan jó, mikor van mire hivatkozni.
A nagybandát beengedtük az istállóhoz itatni, és az így kiürült nagykarámba betettük Roziékat, hogy megismerkedhessenek a tereppel.

Amikor ez megvolt, kisebb turnusokban rájukengedtük a nagybandát, hogy esetleges összeférhetetlenség esetén ne legyen túl nagy tömegverekedés.

Szerencsére semmi gond nem volt, az első turnusból (Dömpi, Csilla, Daróc) Daróc volt a legérdeklődőbb, nagy lendülettel rávetette magát a jövevényekre, majd az első összeszagolásnál kétségbeesett alázattal könyörgött-csaffogott az életéért. Bezzeg máskor legénykedik…


Egy kis rohangálás a ködben,




Majd ismerkedés a többiekkel. Még sikonyálás is alig volt, a két újonc nagyon szépen beilleszkedett.
Nyüzüge:




Traccs;

ennyire azért nem jelentős a méretkülönbség, csak Traccs felsőbbrendűségét nyomatékosítandó kihasználta a szintkülönbséget,

akárcsak a fríz csikó. Rémesek ezek a sznob zárttörzskönyvesek…

Café bemutatkozása,


egy kis tumultus...


...és végül Zakuszka:



<< 2009. január 02, 19:22, péntek 2008. dec 27, 22:23, szombat >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)