2009. július 04, 03:26, szombat




Nyugaton a helyzet változatlan, a szobámban meg elkeserítő. A Tető-tesók egyrészt bélpoklosak, másrészt feltartóztathatatlan rajongással csatlakoznak minden programomhoz, legyen az alvás, munka, vagy ajtón történő kilépés. Eljutottunk odáig, hogy az íróasztalhoz tényleg csak hosszúnadrágban és zokniban ülhetek le, különben nagy mennyiségű kimeresztett karmú kiscica kezd feláramlani a csupasz lábszáramon. Tehát vagy önvédelmi hosszúnadrág kell, vagy felhúzott lábbal kuporgok a széken, miközben alattam méltatlankodó tömeg ordít, hogy engedjem le a létrákat, és mikor ez nem történik meg, sértetten túszul ejtik az alant feledett szandálokat.

Minden nőnemű ismerősöm Zsindelybe van belebolondulva. Való igaz, kiskandúrunk némiképp az ifjú Leonardo DiCaprió gyermeki báját idézi; nagy, naívan ragyogó szemek, magas homlok, pisze orr…

Hölgyek, ez el fog múlni. Leó is felnőtt, Zsindely is naaagy, büdösdraba kandúr lesz, akit legokosabb kiherélni. Hiába no, a kiábrándulások korát éljük.


<< 2009. július 08, 01:40, szerda 2009. július 02, 00:10, csütörtök >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)