2009. július 19, 22:43, vasárnap




Hogy kellőképp drámai képzavarral kezdjem ezt a bejegyzést: Motyó takarója üresen tátong az előszoba sarkában. A hölgy péntek reggel feladta a tanyasi életformát, autóba ült, és felcsapott budai szobakutyának. Azt hiszem, minden szempontból elmondhatjuk, hogy nagy utat tett meg a tatárszentgyörgyi útszéli zsákoktól a lómenhelyi kerülőn át Hűvösvölgyig (mert persze hogy budai kutya lett), sok sok boldog, vidám együtt töltött évet gazdinak és Motyesznak egyaránt.

Megdögleni sincs idő, annyi munka van; kaptunk használatra legelőnek való területet, amit viszont be kell villanypásztorozni, és hát egyedül az egyéb munkák + lapzártás őrültekháza mellett ez nem olyan egyszerű. Hétvégére erősítést kaptam Ági személyében, sajnos az időjárás közbeszólt, úgyhogy a hatékonyságunkat hol az éppen esedékes frontos halódás befolyásolta negatív irányba, hol pedig az, hogy 16 lóból 14 világgá ment, úgyhogy vígan (?) fogócskáztunk a mátrai lankákon, amik több ízben kifejezetten meredeknek tűntek. Végül nagy nehezen sikerült hazavezényelni a komplett túraszakosztályt, közben Lambis passzióból letaposta a jobb lábam maradék cafatkáit is, majd ismét belevethettem magam a villanypásztorkaró-leverés pihentető folyamatába, még most is rezonál a kezem a nagyfejszétől. Ja, és persze messze vagyok attól, hogy elkészüljek azzal, amivel kell. A reggeli tanulságokat levonva valószínűleg szét fogom ültetni a Houdini-akciócsoportot, nem tudom, ki volt az éjszakai villanypásztor-szaggató, de ha már szökés van, ne menjen világgá az összes ló, ha nem muszáj
<< 2009. július 20, 23:04, hétfő 2009. július 13, 07:36, hétfő >>


vissza


Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)