2010. augusztus 17, 00:54, kedd




Hosszú kihagyás után pénteken ismét lóval voltam a faluban shoppingolni; az "áldozat" Nyüzüge volt, akin jópár hónapja nem ültem.

Persze jól felszívta az agyát, mikor behoztam a legelőről; hisztizett, hogy hol vannak a többiek, hisztizett, hogy miért van ennyi bögöly, hisztizett, hogy miért pont ő, de ezt se volt kedvem megmagyarázni. Eldobta magát nyergelésnél vagy ötször, majd mikor látta, hogy emiatt nem fogom meggondolni magam, nyugton maradt - egészen addig, míg fel nem akartam csatolni a nyeregtáskát. Elugrás, ágaskodás, kétlábas, négylábas, mégtöbblábas, trombitálva fújás,megfeszített  púpos háttal nyögés a nyeregtáska puszta látványától. Még egy ilyen hisztis pasit! Végül - akár a nyergelésnél - rájött, hogy kár a gőzért, és mozdulatlanul tűrte az utolsó simításokat is.

A macerás kezdet után egész jól viselkedett, a falu felé egyetlen komoly akció történt, mikor is békés ügetés közepette Nyüzüge minden előzmény nélkül figyelmeztetően fingott egy csattanósat, majd akkorát bakolt, hogy a hátsó lábaival majdnem fülön pöckölte saját magát. Kicsit meglepődtünk, és zötyögtünk tovább.

A faluban volt még egy emlékezetes jelenet, amiben nem Nyüzüge és nem is a minket elkísérő Flex volt a főszereplő, hanem az engem mobilon felhívó Titokzatos Valaki.

Csörgés, felveszem, az ilyenkor szokásos lényegretörő "Andi"-val.
-Halló! (férfihang)
-Halló, itt Várkonyi Andi.
-Szia, Kapuvárról hívlak, Győr-Moson megyéből, épp nézegetem a honlapodat, és a lovakkal kapcsolatosan érdeklődnék.
/megjegyzem, utálom, ha valaki nem mutatkozik be, főleg, ha potyalóvadász-gyanús az illető; amúgy is alapvető dolognak tartom a saját név elhebegését, ha meg az illető akar is valamit, mondjuk egy ingyengebét, akkor pláne./
-Mit szeretnél tudni?
-Lovat szeretnék örökbefogadni. Ja, és szerintem tegeződhetünk, látom, te 79-es vagy, én 75-ös vagyok. /Hmmmhmmm, ez aztán úriember a javából./
-Tök jó, hogy utánanézel a születési dátumomnak is, de én még mindig nem tudom, ki vagy.
-Az most nem számít. /Pfff, tényleg úriember./ Olvastam, hogy ez egy menhely, és szeretnék örökbefogadni.
-Egy: illik bemutatkozni, főleg, ha valaki ingyenlovat akar. Kettő, ha már nézegeted a honlapot, olvashattál volna figyelmesebben is, ugyanis az "Örökbefogadás" menüpontnál elég világosan le van írva, hogy NEM adok ki lovat idegeneknek. Szóval ki is vagy?
-Mondtam, hogy nem számít. Nagyon jó helye lenne a lónak!
-Remek. Akkor sem adok ki lovat idegennek.
-És nem is adsz el belőlük?
-Nem. De áruld már el, miért szeretnél egy nyomorék lovat az ország túlfeléről?
-Van egy hallássérült kislányom, és neki kellene terápiára.
-A menhelyi lovaknak nincs ilyen irányú szakképesítésük, erre a célra tökéletesen megfelel egy olyan jó természetű ló, amit megveszel a környéketeken, és amit nem utolsó sorban el is akar adni a gazdája.
-De te miért nem adsz el nekem lovat????
-Szerintem nem tartozom neked elszámolással. Nem vagyok se kupec, se ingyenló-osztogató, a lovakat nem hirdetem, te hívtál fel engem, és azt sem vagy képes megmondani, ki vagy. Ha tényleg lovat akarnál venni, akkor sincs semmi logika abban, hogy pont ilyet és pont tőlem, vegyél egyet a környéketeken és mindenki jól jár.
Mondott valamit (szerencsére nem értettem, tán jobb is így), és lecsapta. Végülis miféle szép búcsúzkodást vártam ilyen kezdés után...
<< 2010. augusztus 17, 22:42, kedd 2010. augusztus 13, 23:18, péntek >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)