2010. augusztus 25, 10:36, szerda




Reggeli: mĂĽzli kefĂ­rrel. Nem nekem, Ozzy-nak.

A mamó rendíthetetlen étvággyal zabál, (kefírt is, egy nagy pohárt benyom egy szuszra), a hasa pedig rendíthetetlenül megy. Két lókefíreztetés közben gyönyörködtető a változatosság, kismacska-gyógyszeradagolás, a kezem már rommá van harapva-karmolva, a macsekok viszont szépen gyógyulnak.

Hosszú távra segítségként ideköltöző Vili barátom összeszedte, mik azok az "apróságok", amik igencsak hozzájárulnának a tanya hatékonyabb működéséhez. Olyan dolgokat is írt, amiktől elsőre égnek állt a hajam, egyrészt, mert eszembe se jutott, hogy nekünk valaha lehetne ilyenünk, másrészt, mert furcsa nekem ez a váltás. Az évek során megszoktam, hogy szinte mindent egyedül csinálok, a legnagyobb és leghatékonyabb szállítóeszköz a talicska, és ha menni kell valahová, akkor autó és jogsi híján vagy lóháton megyek, vagy stoppal. �térzem a vadromantikáját annak, hogy a húsz kilómmal egyedül próbálok átgurítani egy 300 kilós Heston-bálát a feneketlen sártengeren, és van valami vicces abban, ha reggel csak mankóval tudok elvánszorogni a sloziig. Azt viszont kénytelen voltam belátni, hogy ennyi állat (momentán 18 ló, 9 kutya, 17 macska, 2 kecske) ellátása inkább többemberes feladat, ami a hatékonyság növelése érdekében biz' igényelne némi gépesítést is. Arról nem is beszélve, hogy nagyon vagány, amikor azt mondhatom a leesett állú látogatóknak, hogy igen, egyedül viszem a tanyát, de egyértelműen érdemlegesebb lenne az egész, ha a trágyaszedés, villanypásztor-berhelés és mindenféle fontos, de egész napot és embert igénylő tevékenység helyett főállásban azzal foglalkoznék, amivel pénzt is lehet keresni a büdösgebéknek (írás, rajzolás.) Eljött az idő, hogy a fejlődés következő fokára lépjünk - ami egyrészt Vili személyében mindennapos segítséget jelent, másrészt mindazoknak a kütyüknek a beszerzését, amiket Vili tud használni, én meg majd kitanulok.

Szóval megkértem Vilit, hogy írjon össze MINDENT, amire szükség lesz, én meg majd jól felteszem a kívánságlistára, max. megint kapok a pofámra, hogy gátlástalan koldus vagyok, aki nem hajlandó megdolgozni semmiért, dehát az igazság néha fáj, ugye. Vili összeírta, én drámai mozdulattal a szívemhez kaptam, aztán beláttam, hogy igaza van, és felraktam - íme.

Amire nagyon expressz el kell intéznünk, az a vendégház tetejének gatyába rázása - kiderült, hogy a tető katasztrofális állapotban van, egy komplett ácsbrigádra lenne szükségünk "minden megoldás érdekel" jeligére. Szükségünk lenne továbbá vegyestüzelésű kazánra, radiátorokra, arra a fránya zakutanyás állatorvoshozrohangálós-rendezvényremenős autóra... és még rengeteg minden másra. Ha valaki tudna és szeretne segíteni, az imént linkelt menhelyi kívánságlistáról lehet mazsolázni, leltározni, a linket kompetens személyeknek továbbküldeni - minden segítséget nagyon köszönünk.



<< 2010. augusztus 25, 22:27, szerda 2010. augusztus 24, 20:57, kedd >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)