2011. július 12, 21:03, kedd




Ma délelőtt ismét állatorvosnál voltunk. Ezúttal nem volt semmi baj, sőt! Statív és Elmi kaptak veszettség elleni oltást és chipet, illetve a Pfizer jóvoltából idén is kaptunk kutya- és lóvakcinákat a teljes állománynak, amit nagyon-nagyon köszönünk.

A váróban:

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1864.jpg

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1870.jpg

A két csaj abszolút példásan viselkedett. Statív szokás szerint nyugodtan feküdt (az érdeklődőknek kicsit mórikálta magát), sőt ezúttal a rendelőbe is kegyeskedett a saját három lábán besétálni az én kettőm helyett. Elmit jó magaviseletére való tekintettel kivettem a szállítóboxból; mint azt a kép is mutatja, nevéhez méltóan teljes komolysággal üldögélt az ölemben és nézelődött.

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1878.jpg

Szétcsúszó lábak ide vagy oda, a vizsgálóasztalon is jóval kedvezőbb összbenyomást nyújtott, mint egy hónapja.

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1883.jpg

Mindketten szépen gyarapodnak, Elmi 4,6 kilónál tart, Statív pedig 23,8 (megtalálásakor 13 kiló volt, beleszámítva a lába romjait is.)

És hogy jusson még a jó hírből: tegnap meglátogattak minket Nemárgazdiék, azaz Ági és Laci, valamint Nemár, aki immár Húsvét, és aki folyamatosan izeg-mozog, így elég macerás fényképezni. Azért próbálkoztam, de minek.

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1807.jpg

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1819.jpg

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1815.jpg

Hetti néni kinézte magának Lacit...

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1788.jpg
 
...és Pala is, de a legjobb helyről sajna lemaradt.

http://www.zakuszkatanya.hu/images/IMG_1793.jpg

Végül, de nem utolsósorban hírek-képek két éve örökbeadott háromlábú mentvényünkről, Zongoráról:

"Kedves Andi,

Már nagyon készültem, hogy kicsit hosszabban is írjak neked, de mindenképpen
szerettem volna képeket is küldeni, amik viszont általában nehezen jönnek
össze.
Most végre van néhány, amit illusztrációként csatolok.
Zongora igazán szeretetreméltó kutya, ma már teljesen az életem része. Jó
döntés volt, hogy felkerekedtem, és elmentem érte az ország másik végébe.
Azóta sem bántam meg semmit. Szép fokozatosan bontotta ki jellemének minden
árnyalatát. Ma már tudom, mikor játszik rá egy kicsit a dolgokra, és mikor
túlozza el a hisztit. Egy játékos kedvű, szeleburdi kutyalány, akinek az
élete kerek egész a fogyatékossága ellenére is. Sok ember van, aki hosszú
percek után veszi csak észre, hogy az én kutyám egy kicsit más a többihez
képest. Azonban életkedv, merészség, mozgásigény tekintetében semmivel sem
marad el négy végtagú kutyatársaitól. Igazán öröm minden reggeli találkozás
és üdvözlés mindkettőnk számára. Zongora szép, bundája fényes és puha, teste
arányos és rugalmas. Szeret főnökösködni lakótársával, Mukival és
hatalmasakat játszani az aktuálisan elcsípett zoknikkal és egyéb
ruhadarabokkal. Januártól májusig kutyaiskolába jártunk, ahol nagyon
félénken viselkedett az első időkben, aztán fokról- fokra nyitottabb lett és
kereste más kutyák társaságát is. Ősztől újra járni fogunk, mert nem
végeztünk az élbolyban! Igazából ez az én hibám is, mivel otthon is többet
kellene foglalkoznom vele. Ő azonban csak azt lesi, azt várja, hogy jelét
adjam a közelgő sétának. Akkor aztán mindent bele, hasít végig a mezei
utakon, szagol, keres, majd lógó nyelvvel vigyorog rám elégedettségét
kimutatva.
Utolsó nagy élményünk a Víz. Egy forró nyári nap estéjén elautóztunk a folyó
partjához. Csak mi voltunk, senki más. Az első lépések bizonytalanok,
félénkek, "biztos, hogy kell ez nekem?", aztán, végül is, nem is olyan rossz
ez! Mi az, hogy rossz, kiváló!!! Őrült vágta a vízbe, ki a partra, vissza a
vízbe, egy kis hempergőzés a homokba, megint vízbe, egészen naplementéig.
Boldog voltam, hogy láthattam az elengedettségét, önfeledt örömét, ami engem
is egy másik dimenzióba repített hosszú percekre. A világról elfeledkezve
csak a kutya boldogsága sugárzott rám is. Azon leszek, hogy ezek a
pillanatok még ismétlődhessenek.
Szinte naponta olvasom bejegyzéseidet az átélt kalandokról, eseményekről;
kell, hogy megszívjam magam a híreiddel. És persze nagyon-nagyon szeretném,
hogy valaki, valahonnét felbukkanjon, és egy nap beállítson Statív-nézőbe.
Kellenek a boldog történetek, mert minden napra jut egy borzalom soha el nem
apadóan.
Szóval, így élünk mi, még remélem nagyon sokáig élvezve egymás társaságát.

Üdvözlettel, ölellek,

Zongi+Anikó
"

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC09438.JPG

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC07962.JPG

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC09462.JPG

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC09467.JPG

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC09452.JPG

http://www.zakuszkatanya.hu/images/DSC09449.JPG





<< 2011. július 13, 23:28, szerda 2011. július 11, 12:47, hétfő >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)