2013. szeptember 06, 19:58, péntek


Bubu Boszi Pala ELMI

Gazdiküldte képek-levelek:

Bubu-gazdiéktól, akiknek jóvoltából a szénakupac tövében vacogó Bufla genfi eb lett :

"Szia Andi, ha eddig nem, akkor ezután az email után biztosan azt fogod gondolni h két elmebetegnek adtad azt a szerencsétlen Golden Retrievernek tűnő kutyát. Az a helyzet hogy Genf egy kisváros ahol a parkolási helyzet es a vezetesi moral egyszerűen katasztrofalis, úgyhogy ha jot akarsz magadnak gyalogolsz/bringazol. Azt mar évekkel ezelőtt feladtuk hogy futtassuk a kutyát a bringa mellett, mert nem bírta, ebben a brutal melegben a gyaloglás sem annyira tetszik neki. az viszont nagyon hogy ha lemegyunk a tóhoz. Mit csinált a két zseni gazda? Vettünk kutya utánfutót (igen, létezik ilyen :D). A gyomrát továbbra is nagyon szereti, egy kis kajaval pikk-pakk becsalogattuk a dobozba es mar mehettünk is. Mondjuk amikor rájött hogy be van zárva akkor elég hülye fejet vágott, es elkezdett ertetlenkedni de a menetszél lehutotte a kedélyeket. Persze mindenki minket bámult mert ahhoz mar hozza vannak szokva az emberek hogy ilyen kis kutricakban gyerekek utaznak, na de hogy egy kutya!? Láthatóan a kockafeju svajciaknak ez újdonság volt. Mi mindenesetre nagyon élveztuk es a szöszi is."




Katitól, Pala és Boszi gazdijától:

"A Feketék jól vannak, túléltük közös életünk első nagy traumáját: mi nyaralni voltunk, ők pedig anyukám felügyelete mellett itthon maradtak, 2 teljes hétre. Bevallom, tartottam a reakciójuktól, mert a többi macska mindig mosolyszünettel fogad minket, ha elmegyünk itthonról, de Pala és Boszi édesek voltak, sőt, jó hatással vannak Boriszra és Rozira is: mind a 4-en vártak minket, és egyikük sem játszotta el az "elhagytál-minket-ezért-aztán-vezekelhetsz-hetekig" műsort, sőt. Boszi konkrétan napokig egyszerűen keresztbe feküdt előttünk a padlón (éjszaka pedig a hasamon), hátha így megakadályozhatja, hogy újra elmenjünk. Pala drága pedig visszaköltözött az ágyunkba, valamint elkezdett nyervákolni is, ha valamit akar - mégpedig mindig akar valamit, ennek a macskának lételeme, hogy beadja: ő szenved, és az emberek arra valók, hogy megmentsék őt, legyen az símogatás, dajkálás, friss konzerv kibontása (a tegnapi nem jó), a többi macska fegyelmezése, a kedvenc ablakpárkányának szabaddá tétele.



Nem tudom, mennyire volt a 4 macska számára csapatépítés ez a 2 hét nélkülünk, mindenesetre azóta Boszi is vadászik, igaz, leggyakrabban a Rozi vagy Borisz által már elkapott, a mi könyörgésünkre elengedett/letett félholt vagy döglött gyíkot, bogarat vagy egeret szokta ellopni, végül is kevésbé strapás, mint levadászni, okos. Madarakra nem utazik, és nem is eszik meg semmit, sajnos átvette Rozi azon szokását, hogy behozza a házba a még élő zsákmányt, aztán egyszerűen elengedi. Múltkor teljes nyugalomban porszívóztam, aztán hirtelen úgy éreztem, valaki néz. Macskák sehol, viszont a frissen mosott-vasalt ágyemű-kupac tetejéről egy csonkolt farkú gyík bámult, úgy ült ott, mintha beköltözött volna. Ebből is látszik, hogy a Feketék továbbra is jobban kedvelik a benti létet, persze kijárnak rendszeresen, de mégiscsak gyakrabban látom őket ágyon heverészni vagy ablakpárkányon napozni.
A Feketék a legédesebb műsort mégis éjszaka adják elő: alapból van az ágyunk, 160*200-as, standard, átlagos családban ez elég szokott lenni. Nos, nálunk ugye van Boszi, aki velem szeret aludni, de csakis a paplan tetején és lehetőleg az oldalamon. Van továbbá Pala, aki viszont kizárólag az ember feje mellett érzi jól magát, úgyhogy előbb-utóbb mindig a párnánknál köt ki. A baj itt szokott kezdődni, mert Boszi ugyan nem szereti az ágy ezen végét, viszont féltékeny, hogy Pala közelebb van hozzánk, úgyhogy ő is odajön. Pala nem osztozkodik, hanem sértődötten elvonul - jobb híján Boszi megüresedett helyére - ami persze megint nem tetszik a Boszorkának, úgyhogy így helyezkednek körbe-körbe éjszaka. Mi pedig megtanultuk, hogy ha forogni, alvóhelyzetet váltani akarunk, ezt a macskákhoz időzítsük, különben nehezményezik, hogy nem tudunk nyugton maradni.
"Nem normális s családom" - ezt a kamaszlány szokta sóhajtozni egyre gyakrabban mostanában.
Küldök pár képet is, annyira igyekszem a kertben lefotózni őket, de sosem sikerül. Fekete macskát különben sem egyszerű.
"



Végül pedig egy sugárzó ELMI-fotó:






<< 2013. szeptember 12, 20:44, csütörtök 2013. augusztus 30, 22:41, péntek >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)