2013. október 19, 20:56, szombat


újkutya Laska Murmuc

Ma reggel ez a meglepetéscsomag várt minket a tanyán:


Valaki a két ebet nemes egyszerűséggel behozta a tanyára, amíg nem voltunk ott, és bebazarintotta őket Hetti néni üresen tátongó etetőboxába. (Kaját meg vizet persze már tőlünk kaptak.)

A két kutya megszeppenten, nyikk nélkül lapult a szállítódobozban. Amikor kinyitottam az ajtót, a barna  nyögdécselve elindult, a box alsó peremén történő átmászáskor nyögdécselt, hogy húdemagasittaküszöb, majd földet érve nyögdécselt, hogy leszek szíves lehajolni hozzá és megvakargatni. Éppen akut hátfájásos időszakomat élem, úgyhogy én is nyögdécseltem kicsit, míg leguggoltam (hajolni nem tudok), eme alkalomból gyorsan láttamozva lett a frissen mosott bézs gatyám ismerkedős kutyatappancsokkal.



A fekete ebzet kistermetű, 5 hónap körüli szuka hatalmas, gyürkölésznivaló bársonyfülekkel, a Laska nevet kapta. Sajos igen hamar kiderült róla, hogy nehéz fotózni, izeg-mozog, és kényszeresen felmászik mindenhová, farakásra, deszkakupacra, ládákra, meg még amire lehet, úgyhogy a fajtáját kőszáli spántrieverként határoztam meg.

 

Füllebegtetés:

Bolharágás közben viszonylag egy helyben maradt:


A barna nyomottorrú töppedék 4-5 évesre saccolt kan, aki a Murmuc nevet kapta. Igazi jókedvgenerátor ő is, Lilly-Perechez képest jóval  rusztikusabb, macsósabb kiadásban. A kiengedés után agresszív törtetéssel körbepisilt mindent, és ha a közelünkbe került, provokatív nyökögéssel jelezte, hogy tessék őt szeretgetni, mert a csúnya fiúknak is van szíve.
Ráadásul ő eszelősen jóképű, ugyebár.



A tanya újkutya-szocializációs professzorasszonyával, Flexszel gyorsan összehavekodtak; itt látható az is, hogy Laska jóval kisebb annál, amekkorának az ember kép alapján gondolná.




Megkértem Vilit, hogy segítsen Laskafotót csinálni...


Hátnamostmár fotózd a tudodkit.

 

Hmm, talán majd holnap.


Miután továbbra sem vagyunk új kutya biztonságos elszállásolására berendezkedve, az ismerkedős félóra után visszapateroltuk őket a szállítóboxba. Az esti kiengedésnél már jóval élénkebb volt a páros, mint a reggeli debütáláskor, pisilés-kakálás után (ketrectiszták, hurrá) hatalmas rohangálást csaptak. A macskákkal nem törődtek, de Murmuc jól megugatta a karám szélén bambuló Zakuszkát (végülis jogos, sok-sok csont van benne.)

A kutyák nálunk felejtésének módján több szempontból kiakadtunk, de a szituáció immár adott -  így aztán a blökik első körben kaptak spot-ont és féreghajtót, hétfőn chipnézés (tudom, naív vagyok), chipmentesség esetén chipelés és oltás következik.
Hatalmas köszönet Tenner Annának, aki újfent kihúz minket a kutyaelhelyezési kakából, Murmucék novemberben átköltözhetnek a Lelenc-tanyára, hogy onnan kerüljenek szerető gazdihoz.

 





<< 2013. október 22, 23:09, kedd 2013. október 16, 14:56, szerda >>


vissza

Támogatóink

Pfizer Kft.
MAPE - Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
balanszFILM - Zakumentumfilm
Kopperdák Stúdió
Nyeregvilág

Napló archívum

2017 (1)
2016 (3)
2015 (6)
2014 (49)
2013 (81)
2012 (119)
2011 (188)
2010 (216)
2009 (222)
2008 (271)
2007 (248)