A tanyasi házirend nincs agyonszabályozva (szerintem…), azonban a tapasztalatok alapján van pár határozott kérésem:

1.      Kéretik előre bejelentkezni telefonon vagy mailben. Gyakorlatilag mindig itt vagyok, nagyon ritka az, hogy a látogató által választott időpont ne feleljen meg, időt-energiát nem sajnálva szívesen körbekalauzolok mindenkit – ha tudok az érkezéséről. A látogatók fogadásán kívül szoktak lenni egyéb elfoglaltságaim is, legyen szó akár határidős munkáról, akár a családom/barátaim eljöveteléről, akár egy migrénből adódó pihenésről vagy éppen az állatok nem kevés időt igénylő ellátásáról – nem tudom megoldani, hogy a váratlanul beesőket is körbevezessem, felügyelet nélkül viszont értelemszerűen senkit sem engedek be a tanyára, mind az állatok, mint a látogatók érdekében.

2.      A menhely fenntartásában nagyon nagy segítség az állatoknak hozott eledel, akár kutya-, macska- vagy lótáp, alma/répa vagy száraz kenyér, ugyanakkor az a nyomatékos kérésem, hogy a kutyákat ne etesse senki. Folyamatosan van előttük táp, egyiket sem fenyeget az éhenhalás veszélye, viszont a fegyelmezhetőség szempontjából fontos, hogy a vendégek ne adjanak nekik dugikaját, mert olyan édesen kuncsorognak. Néha nehéz megmondani, hogy a látogatókat nehezebb fegyelmezni vagy a kutyákat. :)

3.      Saját kutyát kéretik otthon hagyni, akkor is, ha jól szocializált tündérbündér. Kutyából itt is van épp elég, ráadásul mindig akad egy-két mérsékelten jól szocializált tündérbündér, aki kirobbantja a háborút, és egy 8-10 kutyás tömegverekedést szétrobbantani nem olyan nagy élvezet, hogy ne akarjam csírájában elfojtani már a lehetőségét is.

4.      A lovak közé a látogatók testi épsége érdekében nem szabad semmilyen lónasit, almát, répát, stb. bevinni, sőt még a zörgős zacskót is érdemes kirakni a zsebből. A lovaink alapjáratban szelídek és jóindulatúak, de egy kis csemegétől vérszemet kapnak, és ha tucatnyi ló körbeveszi az embert, annak bizony könnyen sérülés a vége. Nem is feltétlenül azért, mert a ló az embert akarja bántani, de ha a rangsorban feljebb álló megtámadja a másikat, könnyen elsodorhatják a gyanútlanul cukroztató kétlábút. Tehát az efféle balesetek elkerülése végett a karámba menetel előtt kéretik a kezeket-zsebeket kiüríteni. Van olyan külön, ill. kisebb csapatban tartott ló, aminek lehet finomságokat adni, ill. ha valaki a kiszemelt kedvencnek szeretne a hozott rágcsával kedveskedni, természetesen az is megoldható – a lényeg, hogy a nyomiménesbe csak kaja nélkül szabad bemenni.

5.      Természetesen lehet gyereket hozni, sőt kifejezetten örülünk, ha minél több gyerkőcben sikerül elültetni az állatbarát szemléletet és felelősségteljes gondolkodást. Természetesen ez bizonyos fokú zajártalommal és felfordulással jár, de egyrészt nem vagyok Szent Pedantéria, csak a Teremtő Káosz Híve, másrészt birkatürelmű izéke vagyok, amíg a gyerkőcök a saját, ill. az állatok testi épségét nem fenyegetik. Értelemszerűen rosszul bírom, ha azt veszem észre, hogy pl. játékból elkezdik eltenni a macskák szemeit befőttnek, de reményeim szerint a csatolt szülők a szükséges mértékben tudják kezelni a helyzetet (nem feltétlenül azzal, hogy segítenek lecelofánozni az üvegeket), ill. ha a helyzet úgy kívánja, én is vérfagyasztó határozottsággal közbe tudok lépni, de szerencsére erre eddig ritkán került sor, főleg ahhoz képest, hogy hány gyerek megfordult már a fenevadak között.

Amire a szülőknek illik odafigyelnie, sőt szerény véleményem szerint lómenhelyi látogatástól függetlenül nem árt elmondani a gyerkőcnek:

-a lovak/akármilyen állatok között nem rohangálunk/csapkodunk/üvöltünk
-kennelbe zárt idegen kutyához nem nyúlunk be és nem hecceljük;
-macskákat nem kergetünk, akkor sem, ha hű de jó lenne megsimizni;
-Fejőke kutyát nem hurcibáljuk a fülénél fogva, mikor már szemlátomást unja a programot és menekülne;
-ésatöbbi.

Természetesen azt is megértem, hogy egy állatok közelsége nélkül felnőtt gyereknek sok dolog nem olyan természetes, mint pl. nekem, nagyon szívesen el is mondok mindent, ugyanakkor fenntartom magamnak a jogot, hogy a sokadik ugyanolyan témájú hatástalan figyelmeztetés után átkapcsoljak vérfagyasztó üzemmódba. Nem csak az a baj, hogy számomra kínos és fárasztó, hogy más gyereke után kell rohangálnom, de az állatokkal való akármilyen szintű foglalkozásnak bizony vannak szabályai, nem fontoskodásiból, hanem egyrészt a normális ember-állat viszony fenntartása, másrészt pedig a humán egyedek biztonsága érdekében, mert miképp említettem, a lovazás fél tonnás állatokkal foglalkozó veszélyes üzem.

No, ezek után kicsit morbidul hangzik, hogy sok szeretettel várunk mindenkit… Pedig tényleg. :)

Levélcím: Várkonyi Andi, 3143 Mátranovák-Mátracserpuszta, Fő u. 5.

Mail: info@zakuszkatanya.hu

Telefon: (30)365-0342

11735005-20540371, Zakuszka-tanya Alapítvány A Rászoruló Lovakért (OTP)